Ételnevek helyesírása - gasztronómiai nyelvtanóra

Már középiskolai tanulmányaim során is idegenforgalmat és vendéglátást tanultam, igaz akkor még két tanítási nyelvű tagozaton németül. Később viszont elég sok időt töltöttem egy hazai ötcsillagos szállodában marketingesként, azt követően pedig kétszer is dolgoztam vegán éttermeknél hasonló munkakörben. Így az évek alatt alaposan megtanulhattam, hogyan is írjuk az ételek nevét valóban helyesen.

Egy másik cikkemben írtam már arról, hogy milyen is a tökéletes étlap, ebben említettem azt is, hogy megfelelő a helyesírása. Éppen ezért ma összefoglalom, hogy mit érdemes az ételnevek helyesírásáról tudni.

Természetesen sokkal bonyolultabb az ételnevek helyesírása, minthogy azt egyetlen cikkben be lehessen gyorsan mutatni, de igyekszem annyira alaposan összefoglalni, amennyire csak lehetséges.

Külön- és egybeírás, kötőjelek használata:

1. Külön- és egybeírás két szó esetében:

Az összetett szavakat, illetve a sokszor együtt használt szavakat egybeírjuk. Én régebben ezt úgy jegyeztem meg, hogy alapvetően akkor írjuk egybe ezeket az ételneveket, ha két főnévről van szó. Általában a levesek, főzelékek, tekercsek, falatok, pürék, szószok, mártások, lekvárok, mousse-ok, habok, torták, saláták, konzervek és más ételfajták esetében érvényesül ez a szabály. Például:

• zellerleves
  
• burgonyafőzelék
• répatekercs
• padlizsánfalatka
• burgonyapüré
• paradicsomszósz
• mandulamártás
• eperlekvár
• gesztenyemousse
• karamellhab
• máktorta
• petrezselyemsaláta
• lencsekonzerv stb.

Ugyan én úgy jegyeztem meg, hogy ha két főnév kerül egymás mellé ilyen formában ételnévként, akkor azt nagy valószínűség szerint egybe szoktuk írni. Az MTA külön vagy egybe oldalának magyarázata szerint:

A két főnévből álló - jelöletlen birtokos jelzői vagy jelentéssűrítő - alárendelő összetételeket egybeírjuk. 

Hasonló elv alapján egybe kell írni a két főnevet akkor, ha a főnévnek jelöletlen főnévi tulajdonságjelzője van. Például: hasábburgonya, palócleves stb.

Emellett fontos szabály, hogy a melléknévi jelzőt nem írjuk egybe a főnévvel akkor, ha a "Milyen?" vagy "Hogyan készült?" kérdésekre válaszolnak:

• körtés torta (egybeírt verziója: körtetorta)
• mákos guba (egybeírt verziója például: mákleves)
• főtt lencse
• párolt zöldség
• grillezett padlizsán

2. Három szóból álló összetétel:

Tovább bonyolítja a kérdést, ha már három szó összetételéről beszélünk. Ebben az esetben beszélhetünk olyan összetételekről, amiket eleve egybe írnánk és olyanokról, amik egy speciális eset miatt öltenek ilyen formát.

Ha három szó kerül a fenti példa alapján egymás mellé összetételként akkor hat szótag alatt egybeírjuk, afölött pedig külön. Ilyenkor a szótagokszámába a ragok és jelek nem számítanak bele, míg a képzők igen. Illetve az egy szótagú igekötők sem számítanak (le, fel stb.), de a több szótagból állók már igen (vissza, össze stb.)

A fent leírtak alapján az alábbi módon alakul a következő szavak helyesírása:

• padlizsánkrémleves, de karalábé-krémleves
• burgonyafőzelék-szerű, de burgonyafőzelékkel
• sárgabarackfelfőzés, de sárgabarack-összefőzés (kicsit gyenge példa, de hirtelen csak ez jutott eszembe)

3. Különírt szókapcsolathoz újabb tagot írunk:

Ha két külön írt szóhoz (fekete ribizli) egy olyan utótagot írunk, ami az egészre hatással van és az egésszel kapcsolódna, akkor az eredetileg különírt szavakat egybeírjuk és kötőjellel kapcsoljuk hozzá a harmadik tagot. Például:

• fekete ribizli és feketeribizli-lekvár, vagyis fekete ribizliből készült lekvár. Ezzel szemben a fekete ribizlilekvár azt jelenti, hogy a ribizlilekvár fekete színű
• barna kenyér és barnakenyér-morzsa, vagyis barna kenyérből készült morzsa. Ezzel szemben a barna kenyérmorzsa azt jelenti, hogy a kenyérmorzsa barna színű.
• erdei gyümölcs és erdeigyümölcs-turmix, vagyis erdei gyümölcsből készült turmix. Ezzel szemben az erdei gyümölcsturmix azt jelenti, hogy a gyümölcsturmix az erdőből való.
• csonthéjas gyümölcs és csonthéjasgyümölcs-szósz stb.

Az MTA külön-egyben rövid összefoglalója alapján: 

Ha egy különírt szókapcsolat ("fekete ribizli") olyan utótagot kap, amely az egészhez járul, az egyébként különírandó előrészt az új alakulatban egybeírjuk, és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk. [AkH11-139b, AkH12-141b, OH-131-132]

Ez alól kivételt képeznek azok a  többszavas kifejezések, amelyek idegennyelvűek, mint például a ham and eggs készítés.

Idegen szavak és kifejezések:

A gasztronómiai nyelvben rengeteg idegen eredetű szó és kifejezés szerepel. Éppen ezért nem árt, ha ezeknek az írásmódjával is tisztában vagyunk.

1. Ha az utolsó betűt mi is ugyanúgy mondjuk:

Az összetételek és toldalékolás esetében az előbb felsorolt szabályok érvényesek akkor, ha a az idegen szó utolsó betűje magyarban is megszokott hangértékű. 

Szóösszetételek esetében például:

• curryszósz
• ricottakrém
  
• pizzatészta

Toldalékoláskor:

• baconnel
• whiskeyt
• Tiramisut

2. Ha magyarban nem használt betűkapcsolatra végződik:

Ha az idegen szó magyarban nem használt betűkapcsolatra végződik  és/vagy nem úgy ejtjük, mint az idegen írásmódban, akkor kötőjellel és kiejtés szerint toldalékoljuk a szavakat. Például:

• champagne-t
• ratatouille-t
  
• camambert-t

3. Ha a hozzákapcsolt toldalék miatt a szóvégi rövid magánhangzó megváltozik:

Ha az idegen szó rövid magánhangzóra (a, e, o, ö) végződik, ragozáskor egybeírjuk a toldalékot az eredeti szóval és hosszú magánhangzóval lesz helyes az írásmód. Például:

• Fanta -> Fantát
• lasagne -> lasagnét
  
• Oero -> Oreót
• ricotta-> ricottás

4. Ha az idegen eredetű szót a magyar nyelv is átvette:

Nem egy olyan idegen eredetű szavunk van ételekre, amit a magyar nyelv átvett, magyarosította az írásmódját és toldalékolását. Pár példa ezekre:

• kóla (toldalékolva kólát stb.)
• aszpik
• koktél
• szuflé
  
• szorbé
  
• dzsúsz
• dzsem

Amire ebben az esetben ügyelni kell, hogy következetesen használjuk a megnevezéseket, hiszen nagyon sok esetben a magyar és az eredeti idegen írásmód is helyes és elfogadott (például juice és dzsúsz). Ha az étlapunkon a magyarosított verziókat használtuk egyszer, akkor igyekezzünk a többi hasonló esetben is a magyarosított opciókat választani.

5. Ha ugyanarra a hosszú mássalhangzóra végződik a szó, mint a toldalék:

A hosszú mássalhangzóra végződő idegen tulajdonnév és a hozzá kapcsolódó, azonos mássalhangzóval kezdődő toldalék között szintén kötőjel van. 

Tulajdonnevek:

Egy étel megnevezésénél tulajdonnév általában személynév, földrajzinév, vagy márkajelzés szokott lenni, de más is előfordulhat. Ebben az esetben a tulajdonneveket nagy kezdőbetűvel szoktuk írni, kivétel ha "i" melléknévképző által létrejött írásformák esetében. Továbbá kötőjelet alkalmazunk ezeknek az írásmódjában akkor, ha az összetett szó előtagja tulajdonnév. Például:

• Gundel-palacsinta
• Fekete-erdő torta
• Benedek-tojás
  
• Astoria-saláta
  
• Jókai-bableves
  
• bécsi szelet
• frankfurti virsli

Emellett, ha a tulajdonnevet az étel megnevezésénél a módra kifejezéssel együtt írjuk, illetve akkor ha a személy az étel nevét követi, nincs szükség a fenti kötőjeles írásmódra. Például: 

• Gundel-palacsinta, de palacsinta Gundel módra
• Astoria-saláta, de saláta Astoria módra

Kötőjel vagy vessző használata:

Két melléknév kapcsolatánál is alkalmazhatunk kötőjelet, de legtöbb esetben vesszővel is elválaszthatjuk ezeket. Például:

• hagymás-tejfölös lepény vagy hagymás, tejfölös lepény
• epres-tejszínhabos pohárkrém vagy epres, tejszínhabos pohárkrém
  
• epres-csokoládés torta vagy epres, csokoládés torta
• paradicsomos-zöldséges pite vagy paradicsomos, zöldséges pite

Viszont ezeknél is érvényes a fenti egyben- és különírás szabálya, így például az paradicsomos-zöldséges pite is helyes, de lehetne akár paradicsomos zöldségpite is. Ebben az esetben viszont kisebb jelentésbeli különbség is van, hiszen az első verzió esetében paradicsomos és zöldséges a pite, míg a másik verziónál paradicsomos a zöldséges pite.

Hol találhatsz még segítséget?

Korábbi munkáim során az alábbi oldalak segítségét vettem mindig igénybe:

• e-nyelv: LINK
• MTA külön vagy egybe: LINK
• MTA helyesírási tanácsadó szolgálat: tanacs@nytud.hu

Személy szerint rengetegszer fordultam az MTA tanácsadó szolgálatához étlapok, menük írásakor, javításakor és szerkesztésekor. Általában pár órán belül érkezik is a szakszerű válasz (sok esetben indoklással), és így olyan meglepő dolgokra is fény derült már, minthogy a tonhalminiburger vagy a wagyumarha-nigiri szarvasgombás ponzuszósszal a helyes írásmódja ezeknek az ételeknek.

Illetve hozzám is fordulhatsz, segítek a menü megírásában és a megszerkesztésében is. Vegán cégek számára 10% kedvezményt biztosítok az együttműködésünk első három hónapjában, most induló vegán vállalkozások számára pedig 15%-os akció vehető igénybe ugyanerre az időtartalomra fél éves szerződés esetében.